Nagysajói néphagyomány

 

 

 

 

Nagysajói népzene

Az erdélyi Mezőség északkeleti szögletében, a Székelyföld szomszédságában található Nagysajó községet

 Kis-Magyarországon jószerével csak azok ismerik, akik felfigyeltek ennek a falunak a gazdag 

tánchagyományára, s még inkább rendkívüli hangszeres népzenéjére.

Ha van a magyar népzenének romantikus, áradó melódiájú vonulata, akkor az a nagysajói hangszeres zene,

 a szerelmesek zenéje. Feszességében is nyugodt, hullámzásában is sodró, paraszti tárgyilagosságában is 

érzelemgazdag.    

Bobár Zoltán, népzenész és hangszer tanár, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen (Zeneakadémia) 

masteránsa, mint "Népi vonós kísérő, 2006-ban írt szakdolgozatot a Nagysajón is és a környékben is használt, 

egyenespallós 4 húros brácsáról. A következö videófelvételben lehet meghalgatni az elöadását, zenekarja kisértében, 

sok sok köszönettel tartozik neki Nagysajó, zenei hagyományainak megmaradasájért

Magyar táncrend

Verbunk vagy ritka legényes:

Ez a dallam típus Mezőségen (pl. Szék) található meg inkább. A kíséret egyenletes akasztott dűvő vonás. 

A harmonizálás is felismerhetően Mezőséget idézi. A tánc, ahogy ezen a vidéken jellemző volt, pontokba 

rendezett, pihenő illetve csapásoló figurákból állt. 

Lassú csárdás 

Megtalálható az egész magyar nyelvterületen. Nagyon jól hallható a prímás játékán, hogy, hogy illesztette 

bele a saját zenei stílusába ezt a dallamot. A kíséret folyamatos dűvő vonás.

 

Korcsos 

Ugyan azt mondhatjuk el a nagysajói korcsosról, mint a zselykiről. Mintha egy péterlaki korcsost hallanánk. 

A dallam szinte hangról hangra megegyezik a Péterlakán játszottal, csak a prímás egyéni stílusjegyei és a 

négyhúros brácsa az, amiben különbözik. A kíséret is egyezik, akasztott dűvő. 

 

Cigánycsárdás

Mindenben megegyezik a zselyki cigánycsárdással. Ha a teljes zenei anyagot nézzük, természetesen, ahogy

 már korábban megjegyeztem nem 100%-os az átfedés, de mivel a zenekar ugyan az ezért majdnem teljes 

az egyezés. 

 

A Sajó-mente helyrajzilag, észak Mezőség és a Székelyföld találkozása. Zeneileg ugyan ezt el lehet mondani. 

A táncrend felépítése, székelyföldi hatásra enged következtetni, ugyan akkor megjelennek olyan táncok, 

zenék, amelyek inkább mezőségi jelleget öltenek. Ennek a két nagytájnak a zenei fúziója és a térségben élő 

rengeteg náció (szász, román, magyar, zsidó, cigány) az, ami ennyire színessé tette ennek a térségnek a zenéjét. 

Mindenkinek megvolt a maga zenéje és tánca. A zenész, ha azt akarta, hogy hívják ide is, oda is, akkor bizony 

megtanulta minden falunak és népcsoportnak a repertoárját. 

Ebből a nagy kavalkádból kialakult egy nagyon szép, minden igényt kielégítő, funkciós zenei kíséret. Egyaránt

 megtalálható a mollos és dúros kíséret. Dúros kíséret alatt azt értem, hogy a dallam moll skálán helyezkedik

 el, de a brácsás mégis dúr akkordot használ a záró kadenciában.

A harmonizálás teljesen beleillik az Erdély szerte használatos harmonizálásba. Van egy-két különlegesség, 

amit kevés helyen használnak, ilyen például a 3. fokra vezető akkord nem a 7. fok szeptimakkordja, hanem a

 2. fok dúr akkordja. 

A harmonizálásban mindenben a standard erdélyi harmonizálást követi.

Táncrenden kívül játszott zene

Lassú cigánynóták

Ezekről a lassú 4/4-es dallamokról annyit tudunk, hogy énekelték őket, de nem táncoltak rájuk. A brácsa teljes

 vonóval zenei egyeket húzva, a mezőségi lassú táncokhoz hasonlóan kíséri a dallamot. Érezhető az a kis 

asszimetria, mint a többi rokon zenében.

A „nagysajói” zenekar

Azért tettem idézőjelbe a helyiség nevét, mert nem laktak mind Nagysajón, és születési helyük kivétel nélkűl

 Kolozsnagyida, lakhelyük Paszmos. 

Gáspár Béla, 1930 prímás

Kóczi Pável (Móni) prímás, terces

Kóczi Rudolf, 1939 brácsás 

Kóczi Károly, 1941 bőgős

Volt ennek a zenekarnak egy másik bőgőse, Bán Kálmán, aki már meghalt és egy cimbalmosa, valamilyen

 Vilmos, aki úgyszintén halott. 

Nagysajói zenészek élőben

Ez a zenekar járt talán a legtöbb faluba a környéken muzsikálni. A falvak, ahová jártak: Zselyk, Teke, Nagysajó,

 Sajónagyfalu, Felsőbudak, Szászpéntek és Gáspár Béla a helyi paszmosi zenészekkel, helyben is muzsikált. 

(ő sokáig Paszmoson lakott) A bőgős Moldován Rudolf volt és 1931-ben született.

Nagysajói népszokások 

Nagysajói lakodalom:

Egy közös vacsorából allott, amelyet a vőlegény házában tartottak. Éjfélkor a menyasszony felkontyolása után,

 menyasszonytánc következett és minden résztvevő meg kellett táncoltassa a menyasszonyt. A násznagyok az

asztalnál egy tányérba gyűjtötték a pénzt.  A férfiak pénzt, az asszonyok ajándékot adnak: kancsót, poharat, 

edényt, ruhaneműt. A lakodalom vasárnap reggelog tart és a végén a férfiak lámpával hazakisérik a 

násznagyokat, akik ezt bórral vagy pálinkával köszönik meg.

December 6 - Miklós napja

Mikuláskor a férfiak álarcot vesznek, meglátogatják a szomszédaikat és figyelmeztetik a gyerekeket hogy 

legyenek jók ha ajéndékot akarnak kapni Karácsonyra.

Karácsony - December 24

Az apák vagy anyák álarcot öltenek és igy adják át az ajándékot. A rossz gyerekeket vesszővel fenyegetik. 

Az iskolások kántálni járnak, a legények a lányos házakat keresik fel. A gyerekeknek pénzt adnak és 

süteményt, a legényeket bórral kinálják.

Újév - Január 1

A legények az utcaajtókat, kapukat leveszik és eldugják. Az iskolások zőrgőt meg kolompot akasztanak a 

nyakukba, a gazda meg azt hiszi hogy állata elszabadúlt. A gyerekek újévi köszöntőt is mondanak, ezért 

pénzel jutalmazzák őket.

Farsang

A férfiak, asszonyok, ifjak álarcot öltenek, igy jelennek meg családjuknál vagy a fonóban.

Húsvét

Másodnapján minden fiúgyermek, legény és férfi öntözni megy lányos házhoz, vagy rokonhoz. Öntözés bére:

 ital, kalács, piros tojás.

Pünkösd

Pünkösd reggelre a legények zöld ágat tesznek a leányos ház kapujába, a szeretetnek és a jóságnak 

jelképeként.

Nagysajói legendák 

 Örmény kútja:A falutól északkeleti irányban van, ma is létező bővizű forrás, mely egykor egy őrmény 

kereskedőről kapta a nevét. Valahányszor arra járt, mindig megpihent itt, mivel kedvenc helye volt ez a 

határrész. Egy alkalommal, mikor a forrás mellett falatozott, zsiványok támadtak reá és agyonverték, 

gondolván hogy tarsolyában sok pénz van. Szájhagyomány szerint az örmény tarsolyában, csupán egy 

darab kenyér és néhány hagyma volt.

Az óriáshegy legendája: Az örmény kútjától nem messze, van egy kiemelkedő rész, melynek tetején a felszini

 forma, egy jól kivehető emberi alakot ábrázol fekvő helyzetben. Szájhagyomány szerint, amikor a földet 

óriások lakták, egy közülük a falu határában lakott. A lakosoknak valóságos őre volt, vigyázott a falu népére, 

s óvta minden veszélytől. Amikor meghalt a falu népe e domb tetejére temette. A hanyatt fekvő alak lába a 

patakig húzódnak, két karja kitárva, feje kissé férre billenve. Más változat szerint az óriás rosszindulatú volt, 

rettegésben tartotta a falu népét. Nem győzték ennivalóval ellátni, mivel az óriás mekövetelte. Amikor a nép 

megsokalta az óriás uralmát, nagy üggyel-bajjal megölték és tetemét a domb tetején elfödték. Igy keletkezett az óriás-hegy, ma is igy maradt az 

elnevezése.